Kifejezetten élvezi, ha foglalkoznak vele, és akkor sem harap, ha már elege van a dögönyözésből.
A tengerimalac igénytelen állat, könnyű tartani, bár viszonylag nagy ketrecet igényel, szereti, ha néha szabadon futkározhat.
Gyors anyagcseréje miatt a tengerimalacot nem lehet szobatisztaságra szoktatni. Akiket ez zavar, az az állatokat csak a szabadban engedje felfedező útakra.
Nyulakkal, szelíd kutyákkal, hullámos papagájokkal és más, kalitkában tartott madarakkal ezek a kis rágcsálók baj nélkül társíthatók.

! Nem ajánlatos viszon macskákkal és patkányokkal együtt tartani.
! Vásárlás előtt győzőjünk meg, hogy nem allergiás-e valaki a családból a tengerimalac szőrére.

Mire figyeljünk?

♣ A tengerimalac társas lény, ezért ne tartsuk egyedül.
♣ Mindennap engedjük egy időre szabadon futkározni a kertben vagy a szobában, hogy megfelelő legyen a közérzete és kielégítsük kíváncsiságát és mozgásigényét.
♣ A friss levegő (de nem a huzat!) edzettebbé, a betegségekkel szemben ellenállóbbá teszi.

Tudnivalók a tengerimalacról

Óvatosan fogjuk meg látszólag vaskos felépítése ellenére érzékeny állat, nem szabad keményen szorítani.
Egy párnak négyszer-ötször is lehetnek kölyeki egy évben. Ha ezt nem szeretnénk, a hímeket kasztráltathatjuk.
A nőstény minden nehézség nélkül megelli az amúgy fejletten világra jövő kölyköket, amelyek nyomban képesek futni, és szilárd táplálékot fogyasztani.
A puha ürülék elfogyasztása természetes jelenség, mert abban még sok tápanyag és vitamin van.
A tengerimalacok társas lények, igénylik a foglalkozást és a játékot.
Nyugtalan, lármás környezetben a tengerimalac szorongós, félős lesz.
Ismerjük meg igényeit, hogy megfelelően tudjuk gondozni, ápolni.
Vegyük figyelembe, hogy a tengerimalacnak igen gyors az anyagcseréje, ezért ketrecét gyakran kell tisztítani.

Mire figyeljünk vásárlás előtt?

Mint minden állatnál, aki állatot vásárol, felelősséggel tartozik érte, védence egész élete folyamán.
A tengerimalac nehezen viseli a változásokat. Csak a megszokott kis környezete, kuckója kelti a félénk, érzékeny állatban a meghitt, biztonságos otthon érzetét.
 
A tengerimalac társaságkedvelő lény, lehetőleg válasszunk neki társat. Aki csak kedvtelésből kívánja az állatokat, annak a legjobb megoldás, ha egy kasztrált hímet két, legfeljebb öt nősténnyel tart együtt. A tengerimalac hímjei nem férnek meg egymással, mert mindegyik arra törekszik, hogy ő legyen a csoport vezére. A vetélkedés pedig gyakran véres harcba torkollik. Egy hím és több nőstény kiegyensúlyozott, békés csapatot alkot, amelynek tagjai biztonságban érzik magukat.
A békés, nyugodt körülmények meghosszabítják az állatok életét.

Az állatok elhelyezése

A tengerimalacok világának középpontja természetesen a ketrec, amely számukra nemcsak kifutó, hanem maga az otthon is, amelyben jól érezhetik magukat. A szabadban élő tengerimalacok számára a táplálék megszrzése folyamatos feladat, amely mozgásban és megfelelő kondícióban tartja őket. A házi kedvenccé vált rokonoknak nincs ilyen gondjuk; a napi betevő falatért nem kell megdolgozniuk, ezért hajlamosak az elhízásra, ellustulásra.
A tengerimalacoknak lehetőleg nagy ketrecet készítsünk vagy vásároljunk. Minél nagyobb hely áll rendelkezésükre, annál szabadabban mozoghatnak.
A két tengerimalac tartására szolgáló ketrec legkisebb (még megfelelő) mérete: 120cm hosszú, 80 cm széles és 45 cm magas. A ketrec alja és oldalának alső része lemezborítású legyen, afölött huzalrácsos. Az oldalsó műanyag lemez magassága ne legyen több 16 cm-nél, hogy az állatok szemmel tarthassák, ami mellettük történik, mégis nyújtson valamennyi takarást, így nem ijedeznek feleslegesen.
A rács vízszintes huzalokból álljon, hogy az állatok megtudják rajta támasztani a lábukat.
Almozásra legjobb a puhafa forgács, 10-15 cm rétegben.
A tengerimalacok ketrecét lehetőleg huzatmentes, világos, 15-25 C hőmérsékletű szobában helyezzük el, ahol nincs nagy jövés-menés. A ketrecet soha ne tegyük ki közvetlenül napsütésnek, ill. ne helyezzük fűtőtest mellé.
Akármilyen nagy a ketrec, fontos, hogy mindennap kiengedjük egy időre védenceinket, hadd futkározzanak szabadon.

 Ötlet
Két kisebb tengerimalacot lehet két kisebb ketrecben tartani, amelyeket egy híd köt össze. Az egyik ketrec az alvóhely, a másik a játszótér és sportpálya. Az állatok élvezettel közlekednek rajta.

A tengerimalacok baj nélkül elviselik a napsütést, az esőt, a szelet, csak a nagy hőséget bírják nehezen. A legalább időszakosan a szabadban tartott állatok erősebbek, egészségesebbek lesznek. A szabadban speciális ketrecre és kifutóra van szükségük, amelynek alapterülete legalább 1 m². Szabadban építhetünk nekik homokdombokat és üregeket is, amelyeket szívesen birtokba vesznek.
A tengerimalacoknak nincs szükségük sok játékszerre időnként inkább cseréljük valami másfélére a megunt régit.
Ketrecüket ne tegyük közel a televízióhoz vagy a számítógéphez. Előnyösebb, ha ketrecüket egy kis állványon helyezzük el, mert a földön hamarabb esnek pánikba.

                                                                                                                               
Állatok etetése

A tengerimalacok alapvető tápláléka a széna, lehetőleg friss réti szénát adjunk nekik, mert abban többféle növény is van, és nagy a tápanyagtartalma. A szálastakarmányt soha ne szórjuk a ketrec aljára, hanem az oldalfalra erősített kis szénarácsra helyezzük, ahol megfelelően szellőzik, nem fülled be, nem szennyeződik, így nem betegedhetnek meg kedvenceink. A tengerimalacok szívesen fogyasztják a gabonamagvakat: búzát, zabot, kukoricát, napraforgómagot és a takarmánykeveréket, valamint a különböző tápokat, amelyekbe ásványi anyagokat, vitaminokat is kevernek. Utóbbiakkal bánjunk csínján, naponta legfeljebb egy-két evőkanálnyit adjunk belőlük.
A rágcsálók metszőfogai állandóan növekszenek, ezért azokat az állatnak folyamatosan koptatnia kell, különben túlnőnek, ami akadályozza őket a táplálkzásban, és sérüléseket is okozhat. Kemény táplálék és egyéb anyag rágcsálásával tudják koptatni a fogaikat, ezért mindig adjunk nekik száraz kenyeret és faágakat.
A tengerimalacok évszaktól függően kapnak brokkoli- és karfiollevelet, sárgarépát, (nyers) uborkát, karalábét, zellert, spenótot, cukkinit, zöld füvet, tyúkhúrt, martilaput, cikóriát, csalánlevelett, salátalevelet, almát, körtét.

A tengerimalacoknak nem nagy a vízigényük, csupán a melegebb napokon isznak többet. Ennek ellenére, mindig legyen friss vizük. Fokozottan ügyelni kell az itatóedény tisztaságára. A legjobb az üvegből vagy műanyagból készült szopókás itatópalack, amit a rácshoz tudunk rögzíteni és így még helyet sem foglal a ketrecben. Használatát könnyen megtanulják még a kölykök is. Itatópalack hiányában használjunk cserép itatótálat, amelyet az állatok nem tudnak könnyen felborítani, de ebben az esetben jobban figyelnünk kell a víz tisztaságára.

A tengerimalac ápolása

Karmok: A túl hosszúra nőtt karmok akadályozzák a járást, és fájdalmat okozhatnak. Szilárd talajon a karmok maguktól is lekopnak. A ketrecben a kevés mozgás miatt ez kevésbé következik be, ezért időről időre meg kell kurtítani őket. Első alkalommal forduljunk állatorvoshoz és kérjük meg, hogy mutassa meg, miként kell lenyírni a karmokat.
Szőrzet: Természetüknél fogva nem szeretik a vizet, ha mégis átnedvesednek, könnyen meg is fáznak. Ezért ne fürdessük őket. A szabadban tartott állatoknak azonban nem árt a nyári eső, sőt még jót is tesz a bundájuknak: megtisztítja a portól, piszoktól és maszírozza a bőrüket. Fésülni csak a hosszú szőrű tengerimalac bundáját kell, a simaszőrű fajták tisztán tudják tartani magukat.
Fogak: A túlságosan hosszúra nőtt metszőfogakat csak az állatorvos tuja megrövidíteni, nekünk csak hetente egyszer ellenőrizni kell, hogy nehogy túl hosszúra nőjenek.
Szem, fül, orr: A szemen, fülkagylóban vagy orron képződő váladékot meleg vízbe mártott tiszta ruhával töröljük le. A gyakori és nagyobb mértékű váladékozás valamilyen betegség tünete lehjet, azzal forduljunk állatorvoshoz.

A kezdetek új tengerimalacunkkal

Az első napokban semmi olyat ne tegyünk lehetőleg, ami megijesztené kedvenceinket: hangoskodás, hirtelen mozdulatok, helyének változtatása. Először halkan beszéljünk hozzá, és tartsuk zárva a ketrecét. Ha az állat felemeli a fejét, abból tudhatjuk, hogy már nem fél, nem érez fenyegetettséget. Az első falatokat a rácson keresztül adjuk be neki, később kinyithatjuk a ketrec ajtaját és kínálás közben gyengéden hozzáérhetünk az állathoz. Az alomból vegyünk egy kicsit a kezünkbe, hogy annak a szagát érezze. Amikor már kitudjuk csalogatni a ketrecből (kedvenc falatjával), már óvatosan végigsimíthatjuk a hátát. Kis idő után már magától odajön hozzánk, és örömét leli benne, ha együtt játszunk.

Más háziállatok társasága

Patkányokat és tengerimalacokat nem szabad együtt tartani!
A tengerimalacok félnek a kutyáktól, de akad rá példa, hogy egymáshoz szoktatták őket.
Macskával úgy szoktathatjuk össze őket, hogy mindkettőt ölbe vesszük és simogatjuk. Mindenképpen kerüljük el, hogy a szabadon futkározó tengerimalac macskával vagy görénnyel találkozzon, mert mindkét ragadozóban felébredhet a vadászösztön és azt nehéz megfékezni.
 A madarak nem jelentenek veszélyt a tengerimalacra, a ragadozó madarak viszont igen.
 A törpenyulakkal minden további nélkül társíthatók a tengerimalacok.

A  tengerimalac tanítása

A tengerimalac amit egyszer megtanult, sokáig nem felejti el. Csodálatos emlékezőtehetségének köszönhetően még egy év elteltével is ugyanúgy teljesíti a korábban begyakorolt feladatokat. Mint annyi más fajnál a tengerimalacok estében is sokkal több eredményt érünk el, ha valami finom falatot kínálunk fel a várt teljesítmény fejében. A 9...10 hónapos tengerimalacok tanulnak a leggyorsabban. A fiatalabbak még túl félénkek. A játék a tanulálás egy-egy alkalommal 20 percnél ne tartson tovább. Fontos, hogy mindig ugyanaz a személy foglalkozzon az állatokkal, akit már ismernek, akiben megbíznak.

 
Kedvesen, kíméletesen foglalkozzunk kedvenceinkkel. A szelíd, bizalmas állatok minden tekintetben közel engedik magukhoz gazdájukat. Könnyű megismerni igényeiket, viselkedésmódjukat, és hasonlóan könnyű velük egy életre szóló barátságot kötni.

Forrás: Immanuel Birmelin, A tengerimalac